Tisztelt Bodrogolaszi Lakosok!
Kedves Megemlékezők!
Ma 104-éve, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, amely területe kétharmadával csonkította meg Magyarországot, és ezzel a magyarság egyharmada az új határokon kívülre került.
Ezért, Június 4-ét a Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak, Európa új rendjéről döntöttek.
Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul.
A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amelyeket elolvasva Apponyi Albert lemondott.
A szerződést ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután 16 óra 32 perckor látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban.
A tiltakozás gesztusaként Benárd Ágoston ezt állva tette meg.
Az aláírás kitűzött időpontjában délelőtt 10 órakor – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
Az egyezményt 14 részből, 364 cikkből és több függelékből állították össze. A békeszerződés kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen Magyarország.
A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.
Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az "általa okozott" háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét.
A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmaknak a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, és ennek következményeként Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.
A Felvidék a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához,
Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához,
Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb- Horvát- Szlovén Királysághoz,
Nyugat-Magyarország egy része Ausztriához került,
Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.
A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38 százalékát nemzeti jövedelmének pedig 67 százalékát.
A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az országok lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát, ezt nem ellenőrizte senki.
Ezért, Trianon a nemzeti emlékezet olyan fordulópontja, melyben a Nagy Háború utójátékaként minden magyar család, súlyos veszteségeket szenvedett el.
De tény, hogy egy ilyen trauma feldolgozásához, a gyógyuláshoz hosszú gyászmunka szükséges, melyre ez az évforduló is lehetőséget biztosít számunkra.
Mi, Magyarok szerte a világon hisszük, hogy „annyi balszerencse közt, / oly sok viszály után” is Jézus Krisztusban mindannyian összetartozunk.
És tudjuk, hogy 104-év sebeit, nem vagyunk képesek magunk begyógyítani, ehhez az Isten megújító erejére szükségünk van.
Bodrogolaszi, 2024.június 04.